Van egy kedvenc pizzatészta receptem, ami azért vált kedvenccé, mert gluténmentes, sőt teljes értékű összetevőket tartalmaz, és nagyon finom is, úgyhogy már jó néhányszor elkészítettem. Most is ezt tettem, azzal a különbséggel, hogy az egyik értékes hozzávalót kicseréltem egy másikkal, pusztán kíváncsiságképpen. Az eredménnyel nagyon elégedett voltam, úgyhogy máskor is el fogom még így készíteni.

A tegnapi reggelin felbuzdulva újra megpróbálkoztam a kölessel, amit már felhasználtam párszor kásához, de még sosem lett ennyire krémes. Sőt, ez a mai sokkal finomabb is, mint bármelyik eddigi köleskásám, köszönhetően annak, hogy felturbóztam mindenféle földi jóval. Régóta, egészen pontosan az általános iskolai menza óta nagy ellenfelem volt a mák, és emiatt sajnos rá se bírtam nézni. Aztán elkezdtem kísérletezgetni vele is, és egy fincsi mákos bejgli már született, de nálam most egyelőre ez a túrógombóc ízre hasonlító kása a befutó.

A kásákat mindig is szerettem, mert gyorsan és változatosan elkészíthetők, iszonyatosan finomak, és nem utolsó sorban tápanyagokban gazdagok, feltöltenek energiával. Általában zabot használok hozzájuk, de néha bevetem a kölest, a hajdinát, a tápiókagyöngyöt, vagy az árpát is. Végtelen számú kombináció létezik, az enyémet felturbóztam még ribizlivel, naranccsal és kókuszreszelékkel is.

Az első turmix (vagy smoothie), amit kipróbáltam, almás-banános-spenótos volt, és azóta már több száz smoothie-t készítettem, melyek közül most megosztom az abszolút kedvenceimet. Azért ezek a kedvencek, mert nagyon finomak, egészségesek, valóságos vitaminbombák, villámgyorsan kész vannak, ezért tökéletesek napindítónak, és még a színük is gyönyörű!

Rengeteg olyan oldalba botlok a neten, ahol hagyományos húsételeket készítenek el csupa növényi összetevőkből, és ugyanazt a nevet adják az ételnek, mint ami az eredetinek van, de ez sokakból felháborodást vált ki. Ilyen például a halászlé, a paradicsomos húsgombóc, a fasírt, de ilyen a hurka vagy a kolbász is.

Utánaolvastam kicsit a kolbász szó jelentésének, na meg én is megalkottam a saját húsmentes verziómat, ami nagyon hamar elkészült és finom is lett. Szintén villámgyors, három összetevőből álló lencsefőzelékkel együtt ettük az új év első napján.

Most azokat a számomra legfontosabb momentumokat, mérföldköveket szedtem össze, amelyeket sikerült elérnem ebben az évben, és a végén megosztom azt is, jelenleg hogy áll a dolog, és hogyan tovább, mik a későbbi terveim. Úgy gondoltam, hogy ez a téma lesz leginkább méltó az idei év utolsó napján, az erre a blogra írt bejegyzésemhez, ugyanis idén sok minden történt, és még a korona vírus is megjelent, megnehezítve ezzel mindennapjainkat. 

Sokféle gyümölcskenyeret sütöttem már, ezeknek nagy részét főleg banánból, vagy egy sütőtököset, de általában valamilyen konkrét recept alapján dolgoztam. Most is nézegettem recepteket, ám végül úgy döntöttem, hogy ezúttal magam próbálom meg összeállítani a tésztáját, az eddigi tapasztalataim alapján. Nagyon büszke vagyok a végeredményre, mert sikerült egy igazán finom, tápláló, vegán édességet alkotnom, ami még gluténmentes is! Házi készítésű földimogyoróvajjal maga a mennyország!

Ez a sós sütemény annyira finom volt, hogy még párszor biztosan el fogom készíteni! A maradék kapros kölest szerettem volna felhasználni a hűtőből, és ez az isteni finom étel lett belőle, sőt ez volt a mai uzsonnánk, és úgy döntöttem, hogy ez lesz a holnapi is. Laktató, tejmentes, tojásmentes, gluténmentes, vegán!

A rösztinek manapság már mindenféle verziója létezik, a megszokott krumplin kívül számos más, egészségesebb zöldségből is el lehet készíteni. Én most zellerből szerettem volna, mert ebből volt maradékom, de mivel az íze igen karakteres, tettem még bele sárgarépát és sok-sok fűszert. A végeredmény nagyon jó lett, a 2 évesem is megette így a zellert, na meg kellőképp jól is laktunk.

A karácsonyi menümhöz hozzátartozott még ez az étel, mert mindenképp szerettem volna valamilyen levest is készíteni. Gesztenyésben gondolkodtam, sok receptet végig néztem, és végül erre esett a választásom, mert nagyon tetszett a koncepció, ráadásul cukormentes is.