Tudom, rég nem írtam, és ennek az volt az oka, hogy folyamatosan kísérletezgettem, és kerestem, kutattam újabb és újabb receptek után. A facebook oldalamon viszonylag sűrűbben posztolok mostanában, mint a blogra, de azok a bejegyzések nem annyira hosszúak. Mutattam ott egy régi kedvenc párosításomat, most viszont gyerekkorom egyik kedvenc ételét készítettem el életemben először, sőt vegán változatban!

Az egész úgy indult, hogy volt egy halom kerti szilvám, és egy rakás krumplim, úgyhogy eszembe jutott, hogy szilvás gombócot kéne készíteni belőlük, mert már nagyon régen nem ettem. Fogalmam se volt, hogyan álljak neki, de szerencsére itt volt anyukám, aki segített elkészíteni.

Hozzávalók:

10 db közepes krumpli
500 g fehérliszt, vagy amennyit felvesz
3-4 ek napraforgó olaj
1 tk fahéj
3-4 tk nádcukor
só
25 szem kisebb szilva
tönkölybúza- és/vagy kukoricadara a hempergetéshez
ízlés szerint porcukor
Elkészítés:

A krumplit sós vízben puhára főztem, és összetörtem, majd miután kihűlt, bele kanalaztam az olajat, és hozzá adagoltam a lisztet. Az enyém elég sok lisztet felvett, mert addig kell dolgozni vele, míg egy jól gyúrható tésztát nem kapunk.
A tésztát kinyújtottam egy kilisztezett deszkán, és kb. 10 x 10 cm-es négyzetekre vágtam fel, melyek közepébe helyeztem a félbe vágott, és kimagozott szilvákat. A szilvák belsejét egyesével megszórtam fahéjas nádcukorral és a tészta darabkákba csomagoltam, majd gombócokat formáztam belőle.
Felforralt, lobogó vízbe raktam a kész gombócaimat, és amikor feljöttek a víz tetejére, kiszedtem őket, majd a pirított darákban megforgattam. A maradék fahéjas cukor hozzáadásával kesufölt készítettem, amivel leöntöttem és tálaláshoz megszórtam még porcukorral és fahéjjal is.

Jó étvágyat!
Az ételhez az inspirációt Zizitől vettem.