Rengeteg olyan oldalba botlok a neten, ahol hagyományos húsételeket készítenek el csupa növényi összetevőkből, és ugyanazt a nevet adják az ételnek, mint ami az eredetinek van, de ez sokakból felháborodást vált ki. Ilyen például a halászlé, a paradicsomos húsgombóc, a fasírt, de ilyen a hurka vagy a kolbász is.
Utánaolvastam kicsit a kolbász szó jelentésének, na meg én is megalkottam a saját húsmentes verziómat, ami nagyon hamar elkészült és finom is lett. Szintén villámgyors, három összetevőből álló lencsefőzelékkel együtt ettük az új év első napján.
A kolbászt a magyarok disznóhúsból készítették. A falusi portákon a sertéstartás valószínűleg már a honfoglalást követő letelepedés után megkezdődött. A disznóhús fogyasztása széleskörűvé a török hódoltság idején vált. Ugyanis a török hódítók az iszlám szabályai szerint tisztátalannak számító hatalmas disznókondákat nem rabolták el. Régebben Magyarországon általában kétféle kolbászt készítettek. Az egyiket sertés hússal és köleskásával, a másikat sertés hússal és hajdinakásával vagy burizzsel (hántolt búza, rizs pótlására). Faluhelyen régen a rizst nem ismerték.
"KOLBÁSZ, (1)
Mi e szó eredetét illeti, gyöke kol legközelebb rokon a kai gyökkel, mely számos szavainkban kerekdedet, gömbölyt vagy görbedt jelent; a kolbász is Dunán túl több vidéken: kolbász kal-ab-ász. V. ö. KAL. A törökben külbászd i am. rostélyos sült, t. i. a franczia carbonnade Hindoglu szerént, ki azt két szónak irja; alkalmasint öszvetéve kül (hamu) és bászdi (nyomott, nyomódott) szókból; tehát szószerént, mintegy: hamura nyomott, azaz (tüzes) hamun sült. Ezzel a magyar, kolbász név annyiban öszveüt, mert a magyar a kolbászt közönségesebben hússal tölti, és sülten vagy füstölten élvezi. Megvan a szláv nyelvekben is: kolbásza, klobásza alakokban.”
– Czuczor Gergely–Fogarasi János: A magyar nyelv szótára (1865)
(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kolbász)
Láthatjuk tehát, hogy semmiféle szentségtörést nem követünk el, ha kolbásznak hívjuk azt a hús nélkül készült gabonarudat, amelyet ugyanazokkal a fűszerekkel és sóval ízesítettünk, mint a húsos verziót. Én azonban most óvatos voltam, mert egy korábban elkészített rakott káposztámat vegánnak mertem elnevezni (tekintve, hogy nincsen benne hús), és ezért elég sok beszólást kaptam. Nyilván azért írja oda valaki valamire, hogy vegán, hogy a többi szerencsétlen tudja, hogy nem tartalmaz semmilyen állati eredetű összetevőt, és nem azért, hogy ezzel másokat idegesítsen.
Akkor miért készít valaki olyan ételt, ami eredetileg hússal készül, de mégsem eszik húst? Talán azért, mert korábban kedvelte azt az ízvilágot, hiányzik neki, vagy szeretné újra megízlelni, de ezúttal tudatosan, empatikusan, tehát az állatok szenvedése nélkül tenné meg. Szerintem ebben az ég világon semmi rossz nincs, sőt örülni kéne neki, hogy egyáltalán létezik ilyen alternatíva is. Aki ezt nem fogja fel, vagy nem képes elfogadni, azzal komoly gondok vannak.
A kolbász hozzávalói:
másfél bögre hajdina
1 bögre zabpehely
1 kk fokhagymapor (vagy 3-4 gerezd zúzott fokhagyma)
fél kk őrölt fekete bors
1 kk őrölt köménymag
2 tk őrölt pirospaprika
1 kk őrölt füstölt pirospaprika
1 ek bármilyen olaj (nekem olíva)
1 kk folyékony füst (elhagyható)
1 tk szárított majoránnalevél
só ízlés szerint
Elkészítés:
A hajdinát megfőztem és leszűrtem, majd még forrón belekevertem a zabpelyhet és hagytam hűlni kicsit, addig egy kis tálban összekevertem a többi hozzávalót egymással. A fűszermixet alaposan beledolgoztam az alap masszába, majd egy sütőpapírral bélelt tepsire simítottam, kb. 1 cm vastagon.
180 fokos sütőben, kb. 10 percig sütöttem, de figyelni kellett, hogy a massza ne száradjon ki, csak a felesleges nedvesség párologjon el belőle. Amikor kivettem a sütőből, egy rudat formáztam a sütőpapír segítségével, és szorosan becsomagoltam folpackba.
Hűtőszekrényben legalább 12 óra kell neki, míg megszilárdul és szeletelhetővé válik.
A recept ötletet itt találtam.
A lencsefőzelék hozzávalói:
fél kg előző estére beáztatott lencse
4 db babérlevél
egy citrom reszelt héja és leve
só ízlés szerint
liszt a sűrítéshez ha szükséges (nekem kölesliszt)
Elkészítés:
A lencsét a babérlevelekkel együtt feltettem főni, majd amikor kezdett puhulni, bele tettem a citromhéjat is, a végén pedig a liszttel sűrítettem. Sok vizet felvesz, így folyamatosan pótoltam rajta, de a sűrítés nem szükséges, ha kellően el tudja forrni a vizét. Amikor kihűlt, meglocsoltam a citrom levével is, és megsóztam.
Jó étvágyat!
