Kezdő vegánként sokféle ételt szeretnék kipróbálni, és így beleesek abba a korábbi hibámba, hogy túl sokat és/vagy túl sok félét szeretnék enni és eszem is egy nap alatt. Rájöttem, hogy ez nem jó, nem figyelek oda a szervezetem jelzéseire, pedig ezek a jelzések pont azért vannak, hogy megóvjanak a későbbi bajoktól.

Az első és legfontosabb jelzés az éhség, ami azt jelzi, hogy valójában csak ekkor kéne enni, mert a többi evés nem más, mint pótcselekvés. Amikor jól laktunk, azt a böfögés jelzi, ez tehát a második jelzés, amire ha odafigyelünk és abbahagyjuk az evést, egész biztosan nem esszük túl magunkat. 

Ha erre a két jelzésre valami miatt nem figyeltünk, akkor érdemes a harmadikra odafigyelni, ami már sokkal intenzívebben jelentkezhet a beleinkben. Ez lehet égő, szúró, fájó jelzés is, ami azt mutatja, hogy vagy túl sokat ettünk, vagy olyat ettünk, ami nem tett jót nekünk.

Ha már megvan a baj, akkor nem nagyon lehet mit tenni, meg kell várni, míg lecseng az egész és utána kímélő ételeket enni. A képen a mai ebédem látható, ami basmati rizsből, főt sárgarépából és még a múltkori babos céklafasírtból állt (nem céklás babfasírt, mert több a cékla benne, mint a bab).