Észre sem vettem, hogy kimaradt egy nap a blogon, legalábbis azt hittem írtam, és most látom, hogy végül is nem. Ez nyilván nem verseny, nem kell minden nap írni, persze jót tesz a lelkemnek, de most valahogy kimaradt megint. Pedig a nap jól telt, együtt voltunk a családommal, főztünk, mostunk, porszívóztam (mert a férjemtől távol áll ez a fajta házimunka, azt mondja rá: "Not my biznisz.", de sok minden mást megcsinál), és már el is telt a nap.

A rosszullétemen gondolkodtam, és rájöttem, hogy valószínű most ürülhetett ki a szervezetem vitaminkészlete, ugyanis egy ideje már semmit sem szedek. Sajnos rá kellett jönnöm, hogy csupán az elfogyasztott élelmiszerekkel nem lehet annyi vitamint bevinni, amennyire valójában szükség lenne. Úgy döntöttem, újra belefogok a vitaminok fogyasztásába, és ebben nagy segítség volt a tesóm, ő ugyanis már kicsit jártasabb ebben.

Azt mondják, ebben a taknyos időszakban a legfontosabb a C és D vitamin, de szerintem emellett ugyanolyan fontos pótolni a többi vitamint is főleg annak, aki hiánytól szenved. Így fogok tenni én is, pótlok mindent, és így elvileg már jó lesz, mert az étrendet és a mozgást folytatni fogom. Persze olyan nagy mozgásnak a csikung nem nevezhető, de már ez is jóval több a semminél, és ha ebben kitartó leszek, akkor talán majd egy másik, vagy harmadik fajtában is.

Olyan mozgás is fontos lenne, ami nagyobb erőkifejtést igényel, mint pl. futás, ami szerintem az egyik legalapabb sport, ráadásul szinte semmi sem kell hozzá, legalábbis olyan, amivel túlzott költségekbe kéne verni magam. A zumba is jó, egyszer kipróbáltam, ennek a lényege végül is mondhatjuk, hogy csak a tánc, de legalább az is mozgás. Úgyhogy ezek lennének most a tervek, aztán meglátjuk, mi valósul meg belőle.