Igen, ez egy nagyon fontos dolog, és rendkívül hasznos is! Bármilyen rendrakásról legyen szó, azt tapasztalom, hogy csakis jót teszek vele. Többféle rendrakást fedeztem fel: van fizikai, és van szellemi.
Fizikai
Fizikai
A fizikai rendrakásban az a jó, hogy ha rendesen csinálom, utána teljes mértékben megtisztultnak érzem a környezetemet. Mit jelent ez? Azt, hogy elpakolom a lomokat, a papírhalmokat, számlákat, eltüntetek mindent az útból, elrakom, ami kell és szem előtt van, ami nem kell, kidobom a kukába. Nagyon sok ilyenre van szükség ahhoz, hogy tényleg jól érezzem magam, mert elképesztő mennyiségű cucc halmozódik fel a napjaim során.
A fizikai rendrakáshoz szorosan kapcsolódik a takarítás, vagy más néven házimunka, amit szerintem nagyon sokan utálnak, mert sok időnket elviszi. Én is utáltam, mert csak azt láttam, hogy mennyi mindent KELL megcsinálni, és soha nem érek a végére... hát, egy nap alatt nem is lehet, éppen ezért nem próbálok már meg aznap végezni az egésszel. Sokat segít az is, hogy ahol vagyok, ott szeretek lenni, és így sokkal szívesebben is csinálom meg a dolgokat, mint régebben.
A kötelező dolgok sosem jók, de már nem így tekintek rájuk, hanem mint a környezetem tisztán tartására. Ha tiszta a közeg, amiben élek, nincs por, nincs kosz, nem ragad semmi, máris tettem valamit azért, hogy jól érezzem magam. Mindezt nem kell egy nap alatt, szépen apránként lehet ezt csinálni, és ha az aznapi adag kész van, nyugodtan elkönyvelhetem, hogy igen, ma is tettem le valamit az asztalra.
Szellemi
Szellemi
Szellemi rendrakásról akkor beszélek, ha utána rend uralkodik a fejemben, a gondolataimban, az elmémben. Na ez a nehezebbik eset, mert ugyan néha a fizikai rendrakásra is nehéz rávenni magam, a szelleminél elég erősen meg kell erőltetni az agyamat. Rákényszeríteni arra, amit nem akar, arra amit valójában én akarok, de hozzá képest túl gyenge vagyok, hogy lépjek.
Talán furcsa, de idekapcsolódik a fürdés vagy zuhanyzás is, ami szintén egyfajta megtisztulás, ráadásul segít ellazulni, kikapcsolni, és rendezni a gondolatokat. Ezáltal nem csak a testem tisztul meg, hanem a lelkem is, vagy legalábbis egy kis darabja. Könnyebben lehet így rendet rakni a fejben, ha közben csak a lezúduló víz csobogását hallgatom.
Rendet kell rakni az emberi kapcsolatokban is, szortírozni, hogy ki a barát, ki az ellenség, és rendszerezni őket. Azt tapasztalom, hogy érdemes elengedni a negatív embereket, és minél több pozitívat magam mellett tartani. Olyanokat akik építő jellegű kritikát mondanak, és bár nem baj ha megmondják a véleményüket, ha azt nem azért mondják, hogy ártsanak vele nekem.
