Ééééééés… igen! Megsütöttem! Végre! Elkészült életem első céklás brownie-ja!

Ezt a fasírtot most készítettem másodszorra, és legalább annyira nagy sikere lett, mint először volt. Ez főként a lányomra igaz, aki imádja, ha olyan ételt ehet, amit nem kell kanalazni, hanem a kis kezébe fogva haraphatja.

Jelentem alásan, letelt a 30 nap, melyet egyfajta próbaidőszaknak szántam abból a szempontból, hogy milyen hatással lesznek rám az ez idő alatt beszedett jelentős mennyiségű vitaminok.

Ahogy korábban ígértem, bemutatom azt a szakácskönyvet, melynek receptjei alapján az első három édességemet készítettem el, és ezeket publikáltam is a blogon.

Nem tűntem el, csak még nem ültem le blogolni, és lényegi dolog nem történt ebben a pár napban, úgyhogy a semmiről nem fogok írni, meg nem is tudnék. Tegnap viszont orvosnál voltam, egészen pontosan nőgyógyásznál, mert szülés óta még nem jutottam el.